hu-HU2010.12.16Magyar HírlapMagyar Hírlap

Kisgazdásodik a Jobbik Pősze Lajos kizárásával a frakcióból, illetve a gárdamozgalom kezdődő szétesésével a Jobbik immáron #8222;hivatalosan" is az #8222;elkisgazdásodás" útjára lépett - állapítja meg elemzésében a Nézőpont Intézet, amely már korábban figyelmeztetett arra, hogy a párt gyors szervezeti fejlődéséből fakadóan komoly törésvonalak alakultak ki a #8222;szélsőségesek" és a #8222;mérsékelt radikálisok" között. Ezek a törésvonalak mostanra kézzelfogható törésekké terebélyesedtek. A protestpárti jellegét egyre inkább elvesztő párt semmilyen zsarolási potenciállal nem rendelkezik a parlamentben, és az önkormányzati választásokon sem tudott átütő sikert elérni. A Nézőpont elemzői szerint a szakadás tovább folytatódhat. (MH) Magyar Hírlap, 2010. december 16., 2. oldal 2010.12.16Magyar HírlapMagyar Hírlap

Óriási pénzeket tüntettek el a játékgépesek PINTÉR BALÁZS Több ezermilliárd forintos bevételkiesése származott a költségvetésnek az elmúlt években, mert a játékgépek üzemeltetői által bevallott forgalmi adatok hamisak. #8222;Miért nem érdekli az államot a pénznyerő-automatákból származó bevétel, illetve hová tűntek és kinél landoltak a pénznyerő-automatákból származó milliárdok? " - ezzel a kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője rámutatott: az üzemeltető akár mindennap meg tudja nézni a játékosok által bedobott összeget, és a híradásokban is #8222;gyakran hallani" a játéktermek, nyerőautomaták #8222;körüli rendőri intézkedésekről". Szerinte változás szükséges a törvényhozásban és a hatósági ellenőrzésben. Már eddig is sok furcsaság történt a félkarú rablók körül, legalábbis ahogy a nagypolitika színpadán megjelent a kérdés. Az utóbbi években több kísérlet történt arra, hogy a játékadót és a belőle származó költségvetési bevételt megemeljék. Emlékezetes például Császár Antal független képviselő esete, aki két éve önálló indítványt nyújtott be, azt javasolva, hogy a sokszorosára növeljék a szerencsejáték-automaták havi átalányadóját, a befolyt pénz egy részét pedig prevencióra, valamint felvilágosításra fordítsák. Rablók fosztogatják a félkarút Császárt azonban pár nappal később a Gyurcsány-kormány a gazdaságélénkítő csomag társadalmi egyeztetésének támogatásáért felelős miniszterelnöki megbízottnak nevezte ki. Amilyen bonyolult titulust kapott, olyan egyszerűen indokolta javaslata -szinte a kinevezésével egyidejű - visszavonását: mint mondta, #8222;pontatlan információkat kapott". Lázár János becslésekre hivatkozva úgy fogalmazott, mintegy 200 és 400 milliárd forintos #8222;haszonhoz tud jutni egy bizonyos érdekcsoport évente, illetve ennyit tüntetnek el az adóhivatalok és az állam elől". Kijelentette, meg kell válni azoktól a vezetőktől, akik éveken át részesei voltak a kialakult helyzetnek és #8222;az érdekelt lobbicsoport befolyása alá kerültek". Lázár Jánosnak írt válaszában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter átfogó felülvizsgálatot helyezett kilátásba. A ma hatályos, az online szerencsejátékok szervezésére és a kártyatermek működtetésére vonatkozó törvény átfésülése szerinte a jövő tavasszal szükségessé válik. Jelezte azt is, a pénznyerő automaták új szabályozásának előkészítésére 2011. második felében kerül sor. Matolcsy a helyzet tisztázására az elmúlt öt évre visszamenőleg belső vizsgálatot rendelt el az új kormányzati struktúrában a tárcájához tartozó volt Pénzügyminisztériumnál, a pénzügy alá rendelt Szerencsejáték Felügyeletnél és az Országos Mérésügyi Hivatalnál. Jellemző adalék mindehhez, amikor néhány éve egy tévéműsorban riporteri kérdésre a felügyelet akkori vezetője úgy válaszolt, #8222;felmérhetetlen", mennyi pénzt dobnak az emberek az automatákba. Úgy tudjuk, egy korábbi vizsgálat során több száz manipulált gépet találtak országszerte, mégsem indult érdemi eljárás. Becslések alapján hazánkban mintegy százezren szenvednek játékfüggőségtől. Mint egy korábban igen aktív játékos lapunknak elmondta, #8222;adóbevétel sincs, és a játékosokat is tönkreteszik". 2010.12.16HVGHVG

A magyar EU-elnökség kockázatai Lehetetlen küldetés A kétharmados hazai felhatalmazás okozta elbizakodottság kikezdte az Orbán-kormány nemzetközi tekintélyét. A gazdasági és politikai hitelromlás pedig rossz ómen két héttel Magyarország első soros EU-elnöksége előtt. Egy menet közbeni kormányválságnál csak a kormányzati túlhatalom veszélyezteti jobban egy soros EU-elnökség sikerét. Utóbbit #8211; függetlenül a funkciót éppen betöltő kormány saját propagandájától #8211; leginkább az elnökségi székben ülők konfliktuskezelő és egyeztetőkészségein mérik, főképp azon, hogy az integráció sokdimenziós kormányzásának függő ügyeit milyen mértékben képesek kompromisszumos megoldások felé terelni. Az utóbbi évek egyik legkevésbé eredményes elnökségének megfigyelők az uniót 2009 első felében irányító Csehországét tartják. E fél év amúgy is eseménydús #8211; egy pénzügyi világválsággal és egy orosz#8211;ukrán gázháborúval megtűzdelt #8211; időszakát a tehetetlenség közelébe látszott sodorni, hogy Mirek Topolánek kabinetje #8222;műsoridő#8221; alatt belpolitikai konfliktusok következtében összeomlott, szakértői kormánynak adva át a helyét. Hogy a csehek hat hónapja mégsem végződött teljes kudarccal, azt szakértők #8211; köztük például Richard Whitman, a londoni Chatham House kutatóintézet munkatársa #8211; annak tulajdonítják, hogy a munka dandárját sohasem a soros tagállamnak a nyilvánosság reflektorfényében fürdő politikusai, hanem #8222;a felszín alatt#8221; tevékenykedő diplomatái és köztisztviselői végzik. Márpedig e szellemi bázis Csehországban érintetlen maradt a belpolitikai krízistől. Az unióban szokatlanul nagy parlamenti felhatalmazásra támaszkodó magyar kormány viszont agyonnyomja saját közigazgatását, ezért semmivel nem indul jobb elnökségi esélyekkel a peches csehekénél, sőt. Bár az úgynevezett elnökségi stáb #8211; az egyes minisztériumoknál dolgozó összesen közel 800 köztisztviselő #8211; három évvel ezelőtt kezdett szakmai és nyelvi képzése befejeződött, kulcspozíciókban (például a brüsszeli állandó képviselet vezetésében és szakértői gárdájában) a kormány alig néhány hónappal a jövő január 1-jei start előtt hajtott végre személycseréket. Ennél is kockázatosabb, hogy az indoklás nélküli elbocsátás törvénybe iktatott fenyegetésével a kormány olyan #8222;öncenzúrát#8221; kényszerít a drága pénzen felkészített köztisztviselői karra, amely csírájában fojthatja el az elnökség sikeréhez elengedhetetlen szakmai kreativitást és bátorságot. Noha újabban Orbán Viktor és miniszterei úton-útfélen bizonygatják, hogy a magyar elnökség #8222;pártatlan közvetítőként#8221; végzi majd az elnökségi tennivalókat, ha az uniós alkukat kidolgozni hivatott magyar köztisztviselőnek attól kell rettegnie, hogy az elnökség végeztével seperc alatt kirúghatják, alighanem az unió jövőjénél előbbre helyezi saját egzisztenciális biztonságát. A pártatlanság szakmai követelménye és a belpolitikai nyomás közötti keskeny pallón kell majd egyensúlyozniuk a hazai diplomatáknak például a 2014-gyel kezdődő 7 éves uniós keretköltségvetésről a jövő félévben kezdődő vita levezetésekor, hiszen a magyar kormány már több kérdésben letette a nemzeti garast. Az elnökséget a hátukon vivő, kiszolgáltatott magyar köztisztviselők teljesítményének kibontakoztatását különösen akadályozza az a kül- és belpolitikai légkör, amelyet a mindenféle egyeztetést és megállapodást helyből elutasító Orbán-kormány maga körül kialakított. Az elnökség sikerének egyik fontos előfeltétele a funkciót betöltő kormány és az Európai Bizottság (EB) közötti bizalom. Orbánék ezt az elmúlt hónapokban igencsak próbára tették a gazdaságpolitikai vonalvezetésükkel, az uniós előírásokkal szemlátomást ellentétes jogszabályokkal #8211; például a visszamenőleges, ráadásul szelektíven alkalmazott vállalati különadókkal #8211; és nem utolsósorban pökhendi, a külföldi partnereket (is) személyükben sértegető stílusukkal. Bár több jel utal rá, hogy Brüsszel #8211; épp az elnökséget akadályozó konfrontáció enyhítése végett #8211; gesztusokra készül, információk szerint javasolni fogja például a magyar kormány számára belpolitikailag fontos földvásárlási moratórium 3 éves meghosszabbítását, egyelőre nem tudni, partnerek lesznek-e effélékben a jogellenes magyarországi intézkedések által rosszul érintett tagállamok. Bennfentesek szerint az EB és az Orbán-kabinet közötti viszony további elmérgesedésének egyik jele lesz, ha a bizottság nem várja meg a magyar EU-elnökség végét a különadók #8222;elmeszelésével#8221;, mivel ez rontaná a budapesti elnökség hitelességét éppen azon a téren #8211; az úgynevezett gazdaságpolitikai koordinációt érintő közösségi jogszabályokról szóló tárgyalásoknál #8211;, ahol az elnökségnek arra a legnagyobb szüksége lenne. A magyar elnökség hatékonyságával szemben támasztott kételyek az utóbbi hetekben a nemzetközi sajtóban is megjelentek. Az általában #8222;Brüsszel hangjának#8221; tartott Financial Times múlt heti szerkesztőségi kommentárja egyenesen oda lyukadt ki, hogy a jelenlegi helyzetben Európa aligha engedhet meg magának a soros elnökségi funkcióban olyan #8222;kiszámíthatatlan vezetőt#8221;, mint Magyarország. Az EU történetében még sohasem fordult elő, hogy #8211; politikai szankció gyanánt #8211; egy tagállamot megfosztottak volna soros elnöki tisztétől, igaz, a lisszaboni szerződés egy évvel ezelőtti hatálybalépéséig ez jóval nagyobb technikai nehézséget okozott volna, mint ma. Hogy ez most, ha burkoltan is, felmerülhetett, az teszi lehetővé, hogy az EU-nak ma már állandó elnöke és külügyi főképviselője van, így a soros elnökségre kevesebb munka hárul, a stafétabotot elvileg szilveszterkor átadó, gyakorlott belga elnökségnek pedig nem okozna gondot még egy fél évig vinni az ügyeket a lengyel elnökség júliusi antréjáig. Jóllehet egy ilyen súlyos megszégyenítés nyilvánvalóan felkorbácsolná az euroszkepticizmust Magyarországon #8211; ez pedig Brüsszelnek sem érdeke #8211;, a gondolat azért is vetődhet fel, mert a demokrácia és a jogállamiság orbáni megrendítése kihúzza az erkölcsi alapot az EU külpolitikája alól. Miközben például a magyar elnökségi időszak programjában kiemelt helyet kap Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárása és a többi úgynevezett nyugat-balkáni ország előreléptetése a csatlakozásig vezető úton, hiteltelenné válhat az EU részéről kemény jogállami követelményeket támasztani úgy, hogy éppen a soros elnökséget adó tagállam csúszik vissza valamiféle, a csatlakozáskorit jócskán megelőző állapotba. Hasonló megfontolás merülhet fel az EU és a Keleti Partnerség fogalmába tartozó hat ország #8211; Belarusz, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország #8211; közötti kapcsolatokat illetően is, mivel az utóbbiakkal szemben a gazdasági együttműködés bővítéséért és a pénzügyi támogatásokért cserébe az EU a demokratikus és piacgazdasági intézményrendszer fejlesztését szabja feltételül. Bár a magyar elnökség naptárába május végére provizórikusan beállították a Keleti Partnerség konferenciát #8211; ez lenne az elnökség legnagyobb szabású hazai rendezvénye, amelyre a tagállamok miniszterelnökein kívül ezeknek az EU számára igen fontos partnerországoknak a vezetőit, valamint Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is elvárná a magyar kormány #8211;, információk szerint Orbán nemzetközi megítélésének további romlása oda vezethet, hogy a konferenciát elhalasztják a lengyel elnökség kezdetére. A lisszaboni szerződés óta belépett soros elnökségeknek eleve sok fejfájást okoz az Európai Parlament (EP) megnövekedett hatalma, mert az elnökségnek nemcsak ki kell passzíroznia az egyes ügyekben a kormányok közös álláspontját, hanem neki kell azt lenyomnia az EP torkán is. Az Orbán-kabinet azonban mindent megtenni látszik annak érdekében, hogy helyzetét a strasbourgi testületnél is megnehezítse. Míg a tagállamok vezetőinek a magyar kormány jogállamiság-rontó hazai ténykedésével kapcsolatos esetleges kritikái a diplomácia függönye mögött hangzanak el, a soros elnökség idején az EP előtt megjelenni köteles magyar kormánytagok aligha menekülhetnek majd el az euroképviselőknek a magyarországi fejleményeket firtató nyilvános kérdései elől azzal, hogy mindez #8222;csak belpolitika#8221;. Hogy a kormány még a neki politikai otthont nyújtó Európai Néppártban (EPP) sem érzi teljesen biztonságban magát, azt jelzi, hogy a Fidesz épp a múlt héten találta időszerűnek egy kitüntetéssel megajándékozni Wilfried Martenst, az EPP elnökét. Arra pedig akár mérget is lehet venni, hogy az uniós parlament szocialista, liberális, zöld és konzervatív frakciói #8211; amelyek együttesen a strasbourgi képviselőház többségét alkotják #8211; nem fogják megkönnyíteni a magyar elnökség életét. A startpisztoly január 19-én dördül el, amikor Orbán Viktor miniszterelnök először áll az EP plénuma elé. KOCSIS GYÖRGYI 2010.12.16Magyar HírlapMagyar Hírlap

Pozitív a pedagógusi életpályamodell fogadtatása A szakmai szervezetek pozitívan fogadták a kormányzat vitairatát a pedagógusi életpályamodellről, és 2012-től fokozatosan bevezethetővé válik a rendszer - erről beszélt tegnap az MTV Ma Reggel című műsorában Hoffmann Rózsa (KDNP) oktatásért felelős államtitkár. Hozzátette, az életpályamodell konkrétan meghatározza a feladatokat, a követelményeket, és ehhez társít egy minősítési rendszert és a mostaninál magasabb fizetést. Az oktatási államtitkár azt is hangsúlyozta: a pedagógusoknak fontos a társadalmi megbecsülés is. Ha a magyar társadalom nem képes arra, hogy a tanító embereket úgy becsülje meg, mint a fejlett világban teszik, akkor ott marad a gödörben - fejtette ki Hoffmann Rózsa. (MH) Magyar Hírlap, 2010. december 16., 3. oldal 2010.12.16Magyar HírlapMagyar Hírlap

Milliárdok aromák támogatására KACSOH DÁNIEL Jelentős roma támogatási programokról döntött a kormányzat. A lakhatási feltételek javítására a jövő évtől csaknem ötmilliárd forintot, míg különböző ösztöndíjakra hárommilliárdot fordít az állam, ám a pénzek felhasználását szigorúan ellenőrzi. Ötmilliárd forintos lakhatási támogatási programról döntött a kormányzat - jelentette be tegnap Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. A három évre előirányzott program fontos eleme, hogy mérhetővé és ellenőrizhetővé teszik az uniós és állami forrásokból fedezett támogatási forrás hasznosulását. Balog a kormányszóvivői tájékoztatón kifejtette, a korábban romatelepek felszámolása néven ismert, a hátrányos helyzetűek lakhatási feltételein javítani kívánó program azt jelenti, hogy a támogatásra jelentkezőknek a munkában, az iskolában, illetve más közösségi tevékenységekben kell megmutatniuk a segítség igénybevételére való alkalmasságukat. Mint a Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról címmel a Magyar Tudományos Akadémián tartott rendezvényen fogalmazott, így mind a hátrányos helyzetűek, mind a többségi társadalom számára eredményes lehet a program. A kabinet emellett a nehéz helyzetben lévő költségvetés ellenére - a roma ösztöndíjprogramok egységesítésével - csaknem hárommilliárd forintos éves ösztöndíjprogramról is határozott. Ebből hétszázmillió az úgynevezett Út a középiskolába, 584 millió az Út az érettségihez, 450 millió az Út a szakmához, míg 1,2 milliárd az Iskolaháló elnevezésű programra jut. #8222;Nem azokat célozzuk meg, akik jók, hanem azokat, akik gyengék" -fogalmazott Balog Zoltán, hozzátéve, ekkora mértékű hasonló támogatást még sohasem fordítottak erre a területre. Az államtitkár leszögezte, a kormányzat mind a civilszervezetekre, mind az egyházakra partnerként tekint a romák felemelésében. Balog Zoltán annak kapcsán, hogy hétfőn Brüsszelben ismertette a magyar kormány romaprogramját, mely az uniós elnökségünkre készült, a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában úgy fogalmazott, Magyarország a romafelzárkóztatást célzó programok eddigitől eltérő megvalósításával, a pénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzésével, a cigányság munkához juttatására tett nagyobb erőfeszítésekkel igyekszik csökkentem a társadalmi és szociális feszültségeket. Magyar Hírlap, 2010. december 16., 3. oldal 2010.12.16Magyar HírlapMagyar Hírlap

Gyurcsány népszavazást sürget ZSEBŐK CSABA Gyurcsány Ferenc szerint az új alkotmány legfeljebb a Fideszé lehet, a nemzeté és a köztársaságé soha, ezért a #8222;demokratáknak" el kell érniük, hogy népszavazás döntsön az új alaptörvényről. A bukott miniszterelnök a szocialista Táncsics Alapítvány által rendezett Hol van a jogállam mostanában? című #8222;szakpolitikai műhelykonferencián" tegnap azt magyarázta, hogy a Fidesz új alkotmánytervezete despotikus, rendies, keleties irányú. Az egykori szocialista vezér úgy vélekedett, hogy az új alaptörvény koncepciójában a Fidesz a népszuverenitás elvével is szembemegy, nem erősíti az államtól független intézmények rendszerét, sőt az állami túlhatalmat építi. A pártalaptívány vezetője szerint bár az új alaptörvény pontos szövegét még nem ismerjük, a tervezettel alapvető szemléletbeli és elvi problémák vannak. A #8222;demokratáknak" meg kell próbálniuk kikényszeríteni az érdemi vitát az új alkotmányról, és elérni, hogy erről népszavazás tartsanak - tette hozzá Gyurcsány Ferenc. Vastagh Pál, az Általános Vállalkozási Főiskola rektora, volt szocialista igazságügy-miniszter azt fejtegette, hogy jelenleg a #8222;súlyos zavarokkal küzdő" jogállam korszakát éljük, amikor még nem tudjuk, hogy hová juthatunk el. Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke pedig feltette a kérdést: Magyarország jogállam-e? A volt adatvédelmi ombudsman válaszolt magának, mondván, néhány hónappal ezelőtt még igennel felelt volna, ám most már nem állíthatja határozottan, hogy Magyarország jogállam. Ugyanis, mint mondta, az elmúlt hónapokban az alkotmányt #8222;sérülések érték", miközben a visszamenőleges hatályú törvénykezés is aggodalomra ad okot. #8222;Gyurcsány mára a magyar politikai élet komolyan nem vehető szereplőjévé vált, hiteltelenségét csakis magának köszönheti. Ezért az alkotmány koncepciójával kapcsolatos valótlan felvetéseivel sem érdemes foglalkozni" - reagált a Fidesz. Mint megírtuk, fiataloknak szóló politikai-közéleti képzést indít, szakpolitikaiközpontot hozott létre, és közéleti klubhálózatot szervez a szocialista pártalapítvány. A Táncsics Akadémián a tavasz-szál Bajnai Gordon volt kormányfő is előadást tart a diákoknak. MSZP-s forrásaink szerint Gyurcsány Ferenc #8222;kisebb sikerének" tekinthető, hogy az egyéves képzésre a baloldali ifjak mellett úgymond #8222;liberális értékeket képviselő" fiatalokat is várnak. Magyar Hírlap, 2010. december 16., 3. oldal 2010.12.16Magyar HírlapMagyar Hírlap

Advent és korszellem ÁLLÁSPONT #8222;Ádám S miért, miért! E rossz falgátol-é? Ki annyi sáncot vívtam a pogánytól, Nembírom-é áthágni ezt a sáncot? - Lucifer Nem ám, mert védi a kor szelleme, Erősebb, mint te.\" E párbeszéd a Tragédia hetedik színében olvasható, az Évát elrejtő zárda falai előtt. Kívánkozik pedig ide a #8222;kor szelleme\", vagyis mai, primitív nyelven a korszellem okán. Végül a korszellemet Zamárdi betlehemének fel-gyújtása miatt emlegetjük most. Mert felgyújtották Zamárdiban a betlehemet. Melyet helyi asszonyok készítettek, ember nagyságú alakokkal, szalmából, nádból, életből és szeretetből. Hogy áldott legyen az advent, a várakozás, a kegyelet. És nyilván nem jutott eszükbe, mégis biztos vagyok benne, azt hitték, védi betlehemüket a korszellem. Tévedtek. Nem védi. Pedig mint minden kornak, úgy ennek is van szelleme. És ez a korszellem is véd néhány #8222;dolgot\", ügyet, eszmét. Legelőször is az egyént védi ez a mi korszellemünk. A végzetesen és végletesen lemeztelenített egyént, feltéve, hogy annak nincsenek az egyénen túlmutató ambíciói. Ne adj\' isten közösségi ambíciói, ráadásul kollektív jogokkal mérgezve, s legfőképpen nemzeti, #8222;vérségi\" alapon. Az tilos. Az egyén legyen: Egyén. Egészen primitív, önfenntartó vágyakkal, ösztönökkel. S minél extrémebb és tolerálhatatlanabb ösztönökkel fog fellépni e kor színpadára az egyén, annál inkább meg fogja védeni őt a korszellem. Mindezzel szoros összefüggésben védi a korszellem a középszerűséget, a devianciát, a primitívséget, ostobaságot, t és ti és lelki restséget. Az atavizmust, a kulturálatlanságot, szexuális eltévelyedéseket s mindezek értékként való bemutatását. A korszellem lángpallosa óvja a múlttalanságot, sorstalanságot, hagyományok tagadását és megtagadását, a haza- és osztályárulást. A könyvek és az írásbeliség tagadását. Amely, férfias bunkóságot. Védi a korszellem mindenki másságát, kivéve a most még többség másságát. A sivárságot, egykézést, szingliséget, kivagyiságot, őszintétienséget, hülyeséget és együgyűséget. És a pénzt, pénzt, pénzt. A bankot. Mindenki vallását a keresztényekén és keresztyénekén kívül. Minden #8222;kisegyházat\", szektát, boszorkányt és boszorkánymestert. A globalizációt, uzsorát, kamatot meg a chemical industryt. E korszellem védi az átírt történelmet - és ne merészelje átírni más, ha már egyszer mi ilyen szépen, tökéletesen átírtuk! E korszellem legfőbb támasza mindaz, ami majdnem emberi. Ami emberinek és természetesnek lett hazudva. E korszellem már semmit sem tud kezdeni azzal, ami több mint húsz karakter. Itt Michelangelo tényleg széklábat farag. S aki disznómocsokba mártja Jézus keresztfáját, az a bulvárban üdvözül. Ezért lángolt Zamárdi betlehemje. Mert korszellemen kívüli volt, szegény. S ha mégis kiderülne, kik gyújtották fel, hát a gyújtogatókat nyomban megvédene a korszellem. Ha rohadt kölykök voltak, hát azért. Ha cigányok voltak, még inkább. Ha #8222;antikeresztények\" voltak, akkor meg pláne. Ha lángol Zamárdiban a betlehem, már készülődnek a háttérben a nagy viták. A nagy, liberális korszellemviták. S ha nincsen elkövető, akkor marad majd a csönd. Hiszen, végül is, mi egyéb történt... Leégett pár ember nagyságú alak, szalmából, nádból, emberségből, szeretetből rakva. Ugye-ugye... Csupa #8222;tolakodó\", #8222;kirekesztő\" kereszténység. Csupa múlt. Csupa avíttság. Semmi modernség, semmi korszellem. Pedig jöhetne már Tankréd. Ideje van a keresztes háborúknak. #8226; BAYER ZSOLT bayer.zsolt@magyarhirlap.hu Magyar Hírlap, 2010. december 16., 3. oldal 2010.12.16Magyar HírlapMagyar Hírlap

Beidézték Tátrai Miklóst a sukorói kaszinóügyben Tátrai Miklóst (képünkön), a Magyar Nemzeti Vagyonkelező (MNV) Zrt. volt, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő vezérigazgatóját is meghallgatja a Fejér Megyei Bíróság a sukorói King's City telekcsere-szerződésének semmissé nyilvánításáért indított polgári perben - értesült lapunk. Gieszné Boda Orsolya bírósági szóvivő tájékoztatása szerint mára és holnapra három-három tanút idézett be a joghatóság, Tátraira pénteken kerül sor. A Sukoró ügyében tavaly óta vizsgálódó Központi Nyomozó Főügyészség szerint a telekcserével 1,3 milliárd forintos kár érhette az államot. Az egykori MN V-vezért és jogtanácsosát, Császy Zsoltot szeptemberen helyezték előzetesbe, amelyet később márciusig meghosszabbítottak. (KD) Magyar Hírlap, 2010. december 16., 4. oldal 2010.12.16Magyar HírlapMagyar Hírlap

Bíróság elé állt tegnap a pécsi lövöldöző LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS Részben elismerte bűnösségét a tavaly novemberi pécsi egyetemi lövöldözés vádlottja, akinek tárgyalása tegnap kezdődött a Baranya Megyei Bíróságon. Védője szerint G. Ákos kóros elmeállapotban volt tettének elkövetésekor. Előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérlete miatt emelt vádat az ügyészség G. Ákos ellen, akinél elfogásakor még 41 lőszert találtak. A fiatalember a bíró kérdésére tagadta, hogy a bűncselekményt előre kitervelte volna. Emlékezetes, G. Ákos tavaly november 26-án délben kezdett lövöldözni a Pécsi Tudományegyetem Biofizikai Intézetében. Ámokfutása során megölte 19 éves csoporttársát, három embert pedig megsebesített. A sérültek egyikénél közvetlen életveszélyes állapot alakult ki, a másik sértett maradandó fogyatékosságot szenvedett, a harmadik sérülései pedig nyolc napon túl gyógyultak. A vádlott szóban nem kívánt vallomást tenni, és jelezte, kérdésekre sem felel. A bíró által felolvasott írásbeli vallomásában ezt azzal indokolta, hogy gyógyszereket szed, és folyamatosan rossz állapotban van. G. Ákos beszámolt róla, azért vitt fegyvert az egyetemre, mert a gyakorlat után lőni akart menni. Ügyvédje, Papp Gábor az általuk felkért két országos hírű igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét nyújtotta be a bírósághoz. #8222;A két szakember azon az állásponton van, hogy G. Ákos a bűntett elkövetésekor kóros elmeállapotban volt, s ez súlyos fokban korlátozta cselekedetei súlyának felismerésében" - mondta az ügyvéd. A Tárnoki Olga ügyész által felolvasott vádirat szerint a ma 24 éves G. Ákos lelki problémák miatt 15 éves kora óta járt pszichológushoz, és hangulatjavító gyógyszereket is szedett. A magának való, visszahúzódó fiatalember nem tudott beilleszkedni a közösségbe, komolyabb érdeklődést kizárólag a fegyverek iránt mutatott. A vádlott korábban a cigányokra, a zsidókra és az egyetemen tanuló külföldi diákokra is megjegyzéseket tett. Az ügyészség szerint G. Ákos személyiségzavarban szenved, és enyhe fokban korlátozva volt, hogy felismerje cselekedetei súlyát. Magyar Hírlap, 2010. december 16., 4. oldal 2010.12.16HVGHVG

Az emberek elnöksége? A Policy Solutions és a Medián novemberi, 1200 fő megkérdezésén alapuló felmérése során arra volt kíváncsi, hogy a soros magyar elnökség által prioritásként kezelt témák mögött mekkora hazai támogatás áll. Az egyes témákat vizsgálva kiderül, hogy az utóbbi években többször belpolitikai viták kereszttüzébe került európai gázvezeték, a Nabucco megépítésével kapcsolatban a legegyértelműbb a magyarok véleménye: elsöprő támogatottság (74 pont) övezi azt az állítást, miszerint az EU-nak önálló gázvezetéket kellene építenie. A jobbikos szavazók relatív oroszbarátságát mutatja, hogy az ő körükben a legkisebb az alternatív vezeték kiépítésének támogatottsága. Míg a Bajnai Gordon által felkarolt Duna-régió-stratégiát és az Orbán Viktor által meghirdetett romastratégiát pártállástól független népszerűség övezi, Románia schengeni tagságát illetően már megosztottabbak a magyarok. Az évek során e kérdésben folyt politikai kampányok nem tűntek el nyomtalanul a szavazók emlékezetéből: a szocialisták a többi párt szavazóinál jelentősen kisebb mértékben (52 pont) támogatják a magyar#8211;román határok lebontását. A magyar uniós elnökség legérzékenyebb kérdései várhatóan a tagállamok költségvetéseinek erőteljesebb összehangolásával kapcsolatos feladatok lesznek. A költségvetési és gazdaságpolitika terén a magyarok több mint kétharmada (69 százaléka) számára ugyanis semmilyen olyan intézkedés nem fogadható el, amely a nemzeti hatáskör csorbulásával járna. Ezért ha a következő fél év során előtérbe kerülnek a további gazdaságpolitikai integráció erősítését célzó ügyek, nehezebbé válhat a magyar kormány számára, hogy a magyar soros elnökséget #8222;az emberek elnökségeként#8221; állítsa be.